Játék barkács készlet 6150,- Ft, elektromos kéziszerszám készlet 6000,- Ft

Azért itt meginog a minőségbe vetett hit, ugye?

Az ellenérzések további okai:

Rossz a híre a „noname” gépeknek, a legtöbben tudják, érzik, hogy nem jó minőségűek. Ritkán, de előfordul, hogy valaki elégedetten mesél a több éves barkács áruházas gépéről, bár nem a használhatóságát dicséri, csak meg van lepve, hogy még bírja.

Nincs a gépeken korrekt jelölés, tájékoztatás, gyakran hiányoznak alábbiak:

• márka-Típus-gyári szám
• magyar kezelési utasítás - CE jelölés
• magyar nyelvű garancia papírok kettős szigetelés jelölése.

• A garanciális feltételek meghatározása nagyban függ a termék típusától. Egy fúrógépet például igen keveset használunk ténylegesen, míg a sarokcsiszoló, rezgőcsiszoló folyamatosan is dolgozhat.
• Az igazi titok azonban, hogy olyanok vásárolják ezeket a gépeket, akik a karácsonyi ajándékot szerelik össze vele. Arra pedig valóban alkalmasak, nem igazán reklamálnak a vevők. Dolgozni azonban ne akarjunk vele.
• Egy áruházas barkács gép garancialevelén olvastam, hogy a szervizbe küldés költsége a vevőt terheli, és a vizsgálatért 2000,- Ft-ot számolnak fel. Ha úgy találják, hogy nem jogos a garanciális igény, akkor ezt az összeget akkor is kiszámlázzák a vevőnek, ha nem kéri a javítást. A szakkereskedőknél ez ismeretlen.

Esztétikai benyomás: az olcsó gépeken látszik az illesztések pontatlansága. A sorják látszanak, nincsenek eldolgozva. A csavarok feje olyan kivitelű, amelyet nehéz megbontani, hiszen úgysem érdemes javítani. Ha mégis meg akarjuk bontani, akkor roncsolódik a csavar, hiszen nem edzett anyagból készült.

A gépekhez ajánlott tartozékok szintén a gyenge minőségről tanúskodnak: vékony keményfém ( vídia ) a fúrószárakon, kézzel eltörhető vágókorong.

A vezeték minőségét a kis keresztmetszet és a csatlakozók merevsége jellemzi.

Holtjáték: kapcsolónál, tengelyeknél akár kézzel is előidézhető mozgások, amelyek a gyenge minőségre jellemzőek.

Nincs robbantott ábra a termékről, nem azonosíthatók az alkatrészek, mivel az utánpótlás nem megoldott.

Ezek a külső jegyek, de természetesen a belső felépítésben is megvannak azok a jellemzők, „stílusjegyek”, amelyek a rossz minőséget képviselik.

Anyagminőség:

• pl. csapágyaknál alumínium helyett vas szalagot alkalmaznak.       
• szintén csapágyaknál perselyes a kivitel.
• a legfontosabb alkatrészek (pl. sarokcsiszolónál a tányérfogaskerék) marással készülnek, amitől könnyebben kopik, a komolyabb gépekben préselt az alkatrész.
• tengelyek kis terhelésre is elhajlanak.

Kidolgozás, illesztés már szemrevételezéssel is megállapíthatóan gyenge minőséget tükröz

Holtjáték, lötyögés a belső alkatrészeknél is. A különösen gyenge minőségnél egy gyerekcsörgőre hasonlít a gép, ha megrázzuk.

A belső részek nagyon sok alkatrészből vannak kialakítva, ezekhez nincs utánpótlás, és így lehet a kézi munkaerő olcsóságát érvényesíteni. A kis alkatrészek tömeggyártással készülnek, több különböző típushoz is felhasználhatók. Jobb gépeknél modulokat képeznek az alkatrészekből, ez plusz technológiát igényel, ami viszont nem szolgálja az olcsóságot. A modulos felépítés növeli az üzembiztonságot, megkönnyíti a javítást is. Az olcsó gépeknél ezek nem célok.

A külsőleg egyértelműen látható jeleken túl persze olyan ismérvekről is jó tudni, amelyek pontosabban meghatározzák a minőséget, a valódi teljesítményt.

Ezek termékcsoportonként eltérőek:

• Fúrógépnél a fúrási sebesség és a fúrási átmérő.   
• Sarokcsiszolónál a terhelés alatti fordulatszám. Sok terméket kézzel is le lehet fogni olyan gyenge. Sarokcsiszolónál a fogaskerék lötyögése a leggyakoribb hiba.
• Akkumulátoros gépnél a munkaórák száma.

II. A kiválasztás dilemmája

A kiválasztás során gyakran kizárólag olyan jellemzők alapján döntenek a vásárlók amelyek tévhiteken alapulnak:

1. Azt a gépet veszem, amelyik nagyobb teljesítményű

A bűvös Watt szám. Minél nagyobb annál jobb, ha egyenlő, ugyanannyit tud a két termék. Objektív érték. Valóban? Számos vevő csak ez alapján dönt: Kérek egy 600 W-os fúrógépet. Ez annyit jelent, mint: kérek egy 1,4 literes autót. Mindenki a legolcsóbb autót veszi meg? Ugyan már, van olyan, amelyik 4 emberrel is 150 km/h-val megy, valamelyik pedig 120-nál többet nem megy.

Tehát ugyanannyit tud két 600W-os fúrógép?

a. vajon felvett vagy leadott teljesítményről van-e szó?

b. azonos teljesítményű gépeknél a súly nagyjából egyforma, az álló és forgórész  technológiája nem nagyon térhet el. Ha nincs elegendő drót és mágnes a gépben, könnyebb, és nem tudja azt a teljesítményt.

Főszabály: egy könnyű gép valószínűleg kisebb teljesítményre képes.

A Watt szám objektív? A technológiától függően mást jelent. Pl. 600 W egy ütvefúró esetében nem sok, de egy kalapácsfúró esetében nagyon is az.

Alábbi érdekes eset is előfordult: a megadott teljesítmény eltérő lehet, mégis ugyanaz a motor van benne. Pl. sarokcsiszolónál a különböző kategóriájú gépeknél 1900/2100/2400 W-nál.. A menetszám, kábeltípus, magméret, berakás típusa mind ugyanaz. Az egész teljesítményre vonatkozó adat a piaci pozicionáláshoz kellett ebben az esetben.

Ez a helyzet az 550 W-os, az 580W-os fúró gépek esetében is, amelyek természetesen nem sokban különböznek a 600W-os kategóriától, de nyitni kellett egy új kategóriát, hogy el lehessen adni. Az elektromos gépeknél is jellemző, hogy maga a gyártás az eladási érték 20%-a körül mozog, sok a fejlesztés, a marketing, a logisztika költsége, és a kereskedelmi árrés összességében az értékesítési ár 50%-át teszi ki. Egy kis változtatással, 15%-kal olcsóbb gépet lehet piacra dobni, ezzel bolygatva a piacot.

2. Azt a fúrógépet veszem, amelyik nagyobb átmérőt fúr

Fúrási átmérő objektivitása: Nem mindegy milyen szerszámmal fúrunk, és milyen sebességgel. Pl. egy lassú, többélű szerszámmal nagyobb átmérőt lehet fúrni gyengébb géppel is.

3. Azt a gépet veszem, amelyiknek nagyobb a lehordási teljesítménye

A legobjektívebb összehasonlítás a gyakorlati kipróbálás, amelynél említsük meg a bemutatókat, és az ott alkalmazott trükköket, buktatókat:

A termék bemutatására a legklasszikusabb példák a TV Shop –os műsorok. Ott minden tökéletes és egyszerű. De nemcsak a TV-n keresztül kapunk téves információkat.
A szakipari vásárokon minden komolyabb újítást bemutatnak. Profi bemutatók teszik ezt, akik mindig tudják, hogyan kell bizonyítani a kérdéses gép előnyeit.
A legjobb fogás: bármilyen gépet odavihetünk és összehasonlítja a teljesítményét, de ezek kézi gépek, mindenki úgy keveri a lapokat, ahogy akarja, a bemutató ember egy profi krupié:

• Fúrógépnél kicsit ferdén is lehet tartani a konkurens gépet, hogy azért ne fúrjon olyan gyorsan.       
• Sarokcsiszolónál jobban is lehet nyomni a konkurens gépet, fékezve ezzel a gépet.
• Rezgőcsiszolónál szintén erősebben, nem szimmetrikusan lehet nyomni a gépet, így nem lesz olyan jó a lehordási teljesítménye és gyengébb minőségű felületet hagy.

Növelve a hatás értékét a konkurens géppel a gazdája személyesen versenyezhet.
A konkurens gép számára ez a legrosszabb, alábbi trükkökkel ugyanis esélytelen a versenytárs:

• A bemutatandó gépnél szuper tartozékot használnak, amelyik összhangban van a gép teljesítményével.
• A teszthez használt anyag kifejezetten a bemutató gépnek kedvez.
• A bemutató szakember valóban profi, ő a krupié, higgye el.

Az olcsó gépekből mégis rengeteget adnak el, mint említettem a cikk elején, mindenre van kereslet, ami a piacon van. Az ár pedig – főleg magyar magánszemélyek esetében – kiemelkedően fontos.


III. Az olcsóság dilemmája: mitől lehet olcsóbb az olcsóbb?

1. nincs fejlesztési tevékenység.

A „noname” márkák nem adnak új technológiát az ember kezébe. Nem végeznek kutatást, fejlesztést, ami jelentős költségcsökkentést jelent. A vezető márkáknál, mint például a Makita corporation a bevétel jelentős részét fejlesztésre fordítják. Azért nem szabad azt hinni, hogy a nagyok nem tanulnak a kicsiktől. Minden fejlesztő központban ott van a „noname” gépek szétszedett modellje is.

2. gyengébb anyagminőség, előkészítés:

• Rosszabb az alapanyag, gyengébb.       
• Mivel amit lehet, kézzel készítenek, ezért a szerszámköltsége kisebb.
• Kevesebb művelet van az alapanyaggal (pl edzés hiánya) ezért kisebb az egy egységre jutó gyártási idő
• Nincs utómunka, vagy kevés, ez időben és költségben is jelentős megtakarítás.

3. Hatósági követelmények betartásának hiánya:

• Érintésvédelmi jelölés
• Magyar garancia levél
• Magyar kezelési utasítás
• CE jelölés
• Szervizek hiánya
• Jótállás az alkatrészellátásra

Ezekre a gépekre jellemző, hogy nagy tömegben gyártják őket, aztán nagyon jó áron piacra kerül. Amint elfogy a szállítmány, jöhet a következő típus, az előzőt pedig el lehet felejteni.

A másik dolog ami nem annyira jellemző a „noname” gépekre, az a plussz technikai előnyök hiánya, amelyek elsősorban a folyamatos munkavégzésnél számítanak sokat. Ezek például:

• konstans elektronika
• fordulatszám szabályzás
• anti vibrációs technikák
• több sebesség fokozat

Látszanak ezek a hiányosságok a gépek megítélésében? Melyek a legfőbb kifogások a „noname” gépekkel szemben?

Az ábra gyakoriság szerint mutatja a kifogásokat a „noname” gépekkel szemben:

"A" csak másolat    "B" nem lehet alkatrészt kapni, még kapcsolót sem
"C" szénkefe, ami tradícionálisan cserélendő, általában extra méretű
"D" nem annyi a teljesítménye, amennyit feltüntetnek rajta
"E" hamar tönkremegy
"F" nem lehet újra tekercselni
"G" egyéb


IV. Akkus gépek dilemmája

Külön fejezetet érdemelnek az akkus gépek, amelyeknél alábbi plussz problémával kell szembenézni.

Míg az elektromos gépeknél egy olcsó gép, ha ritkán használjuk, és nem nagyon terheljük, akkor otthonra jó választás lehet, évekig szolgálhat bennünket, az akkus gépeknél, ha nem használjuk, az akkumulátor akkor is gyengül. Ez minden NiCd ( nikkel-kadmium ) és MH   (metal-hibrid) akkumulátorra igaz, akárki is gyártja. Egyedül a Li-ion akkumulátorok mentesek az ún. memória effektustól. Mivel a „noname” gépekhez alkatrész utánpótlás nincs, ezért akkumulátort sem lehet venni hozzájuk, persze a márkás gépeknél is aránytalanul drága.

Az akkumulátor teljesítményét két paraméter határozza meg:

Feszültség /Volt:  megmutatja mekkora erőt tud kifejteni az akkumulátor.
Amper óra / Ah:  megmutatja, milyen hosszú ideig tudja leadni a teljesítményt.

A „noname” gépekre a legjellemzőbb, hogy nagyon magas feszültségű az akkumulátor, felismerték azt, hogy az emberek ezt nézik először a kiválasztás során. Míg az ipari gépek között egy 18V-os gép nagyon komolynak számít, a „noname” gépeknél ez szinte semmit sem jelent.

Meg kell továbbá említeni, hogy a „noname” gépekhez általában egy akkumulátor tartozik, ami figyelembe véve a gyors lemerülést, valóban csak otthoni használatra teszi alkalmassá.

Az akkumulátoros gépeknél azt is érdemes tudni, hogy az indítás veszi ki a legtöbb energiát az akkuból. Ha egy akkus gépet folyamatosan járatunk több óráig elmegy, ha ki/be kapcsoljuk akár egy óra alatt lemerül.

Mivel az azonos technológiájú akkumulátor súlya/mérete a teljesítőképességével egyenes arányban nő, az akkus gépek súlya jelentős, 2-4 kg is lehet. Ha egy akkus gép könnyűnek tűnik, vagy kicsi az akkumulátora ( és nem Li-ion ), akkor ott bizony teljesítmény gondok lesznek.

Egy komoly gép nehéz, fontos szerephez jutnak olyan paraméterek, mint a súlyeloszlás, ami a munka során jelentősen csökkenti a súly érzetét. A jó hír, hogy ezt nagyon könnyű tesztelni, egyszerűen csak meg kell fogni a gépet. És persze fel is kell emelni.


V. Legyünk gyakorlatiasak

Emlékszik még a szomszédom problémájára? Az általam ismert legjobb szervizes szakemberrel megnéztük a rezgőcsiszolót, amivel dolgozott. Íme az eredmény: